1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük
Ám az ünnep eredete korábbra nyúlik, hiszen már 1956 júniusában is megtartották, a nyári ünnepi könyvhéten, és csak 1964-ben kapcsolták József Attila születésnapjához. Mintául a Szovjetunió szolgált, ahol 1955-től kezdve ünnepelték a lírát.
Mobilapplikáció és honlap segítségével helyszíneket kereshetnek önkéntes munkájukhoz a fiatalok
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat „Ifjúsági önkéntes közösségek hálózata” című programja keretében olyan ifjúsági önkéntes hálózat alakult ki, amely 15 ezernél is több fiatalnak adott lehetőséget arra, hogy a középiskolai közösségi szolgálat után folytathassák az önkéntességet.
A miskolci Nagyboldogasszony minorita plébániatemplom két toronysisakja épül a Hősök terén
A templom nagy felújításon utoljára az 1843-as tűzvész után esett át. Azóta csak állagmegóvást végeztek rajta, de eljött az ideje a teljes renoválásnak. A toronysisakot, az egész tetőszerkezetet, a főhajót, az az alatti homlokzatot, a szentélyt, az oltárt, a karzatot és az alatta lévő előteret is felújítják – mondta el Szalkai Zoltán József, a Minorita templom plébániai kormányzója. A felújítás várhatóan ősszel fog befejeződni és teljes pompájában csodálhatjuk újra a templomot.
A húsvét a karácsony párja, bár nagyobb ünnepként tartjuk számon
Sok változáson mentek keresztül a húsvéti szokások is, az urbanizáció és a társadalom átalakulásának hatására. Még ma is locsolkodunk és izgatottan tanulják gyermekeink a locsoló verseket, de mit is kapunk ajándékba? Meglepő hogy hagyományaink mai napig mennyire élnek és milyen irányba változnak. Újra szokásba jött a tojásfestés és a versek tanulása is. Az elkövetkező percekben Dobák Judit miskolci kulturális antropológussal beszélgettünk a húsvéti szokások változásairól.
Van-e értelme a szenvedésnek? Mit jelent nagypéntek üzenete a koronavírus-járvány harmadik hullámának legnehezebb napjaiban? Máté-Tóth András valláskutatóval, az MTA doktorával beszélgetünk nagypéntek apropóján.
A Debrecenben püspöki székhellyel rendelkező három történelmi keresztény egyház vezetője osztotta meg gondolatait
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja, a keresztények világszerte Jézus elítélésére, megkínzására, kereszthalálára emlékeznek. Sok helyen hagyomány szerint keresztutat járnak a hívek, hogy felelevenítsék Jézus szenvedésének állomásait, stációit.
Már 5 percenként hal meg valaki koronavírus fertőzésben Magyarországon. Lakosságarányosan számolva az egész világon Magyarországon haltak meg a legtöbben a járvány miatt. A sok halált a kórházakban dolgozók is egyre nehezebben viselik.
Több hazai keresztény szervezet, a Harmat Kiadó, a Magyar Bibliatársulat, a Kálvin Kiadó, az Ifjúságépítők és a Fiatalok Krisztusért Alapítvány összefogásával kétéves előkészítő munka után Magyarországon is megjelent az angol nyelvterületen a 2019-es Év Bibliájának választott, kimondottan a fiatal olvasókat célzó Biblia neked
Nehezen éli meg a jelenlegi helyzetet az előadóművész, a zenész és színész. Nincs közönsége, vagy ha van a kamera másik oldalán. Ugyanígy nehéz a missziói munkát végző gyülekezeti zenekarok élete. Isten dicsőítése online térben bár elérhet azokhoz, akiket érdekel, de új érdeklődőket nehezen foghat meg. A Debrecen- Nagytemplomi Református Egyházközség Zenekara is online térben tevékenykedik. A nehézségekről és a reményekről Káposztás Gábor lelkipásztort hallják.
A Debrecen-Úrréti Református Gyülekezetben évek óta hagyomány, hogy Nagycsütörtökön páskavacsorát szerveznek. Az idén különleges formában teszik ezt meg, a gyülekezet lelkipásztorai és tagjai, összesen hatan online tartanak vacsorával egybekötött beszélgetést, ahol a húsvét kérdéseivel, illetve a ma kialakult helyzettel szeretnének foglalkozni. A rendezvény nyitott, Nagycsütörtökön este 6 órától bárki kapcsolódhat a gyülekezet facebook oldalára és részt vehet az alkalmon.
